Prof. Dr. Kozma Tamás — Németh István
DE, Neveléstudományi Doktori Pogram
Cél
A kurzus keretében elsősorban a hetvenes évtized pedagógiai tárgyú dokumentumfilmjeivel (főként „balázsbélás” alkotásokkal) foglalkozunk. Áttekintjük a filmesztétikai és –technikai, szemléletváltási különbségek tükrében azt az új stílust, amit (új) Budapesti iskolának neveznek. Megkíséreljük a korszak filmes újításait (dramaturgiai: a dokumentum-játékfilm mibenléte; filmkészítési: két kamerás felvételezési eljárás; gyártási–forgalmazási: társadalmi forgalmazás, előforgatás, stb.) és filmes megnyilvánulásait (társadalomkutatók bevonása; a stúdiótanács szerepe; demokrácia–modellek a döntésmechanizmusban, stb.), elemezni a Tanítókisasszonyok, a Botütés saját kérésre, A sípoló macskakő, a Jutalomutazás, a Dédelgetett kedvenceink, a Nevelésügyi sorozat és a Kísérleti iskola című filmek, filmsorozatok tükrében
Indoklás
-
A százéves magyar (játék)film egyik kitüntetett figurája a pedagógus. Különböző korokban és korokon átívelve a jelen problémáinak egyik legbiztosabb receptoraként, szűrőjeként és (sokszor) problémamegoldójaként ábrázolták a tanár figuráját. A korai magyar hangosfilm első korszakától kezdve (ha másként nem legalább rezonőrként) mindig jelen van a tanító/tanár karaktere. Az ún. úri középosztály, a dzsentrivilág ábrázolása mellett jelen volt -- ha nem is fajsúlyosan, hanem kevéssé megfogható, konkrét formában az értelmiség (mérnök, tanár) ábrázolása is, mind a „szalonrealista” vígjátékokban, mind a neorealista típusú zsánerfilmekben.
-
Az 1945-ben meginduló „koalíciós” filmgyártás első terméke Keleti Márton: A tanítónő című filmje Bródy Sándor színdarabja nyomán. Az eredeti mű a tízes évek Magyarországán játszódik; a filmváltozat némi gondolati-tartalmi radikalizálást követően lehetőséget ad a kor nézőjének arra, hogy a történetet magához közelebbi időben helyezze el.
-
Az államosítás előtti korszak kiemelkedő műve (Radványi Géza: Valahol Európában, 1947) ha nem is a pedagógust ábrázolja, de a pedagógia, a nevelés elementáris hatásáról szól.
-
Az ötvenes évek sematizmusa a munkásábrázolás kötelező penzuma mellett, a munkás „tanító ember” mivoltát hangsúlyozta a szocialista realizmus „esztétikája” szerint. A korszak sok alacsony színvonalú műve mellett, csak egy-két jó, illetve kiemelkedett mű született; tárgyunkat illetően az utóbbi kategóriába tartozó Fábri Zoltán 1956-ban készült Hannibál tanár úr című filmje.
-
’56 után erőtlenül újraindult játékfilmgyártásunk 1962-ig terjedő korszakhatárában négy fontos (esztétikailag nem jelentős) pedagógusfilm érdemes a tanulmányozásra (Máriássy Félix: Fapados szerelem (1959), Gertler Viktor: Vörös tinta (1959), Várkonyi Zoltán: Csutak és a szürke ló (1960), Keleti Márton: Puskák és galambok (1961); és egy mestermű, Ranódy László: Légy jó mindhalálig! (1960) című filmje.
-
A magyar film „aranykora”, a kritikusok által „budapesti iskolának” nevezett korszak Gaál István Sodrásbanjával veszi kezdetét és olyan kimagasló műveket eredményez, mint az Oldás és kötés, az Így jöttem, Szegénylegények, Égi bárány (Jancsó M.); az Álmodozások kora Apa, Szerelmesfilm, Tűzoltó utca 25. (Szabó I.); Húsz óra, Utószezon, Isten hozta őrnagy úr, Hangyaboly, Pál utcai fiúk (Fábri Z.); Sodrásban, Keresztelő, Zöldár, Magasiskola (Gaál I.); Elveszett paradicsom, Szerelem, Macskajáték (Makk K.); Tízezer nap, Ítélet, Nincs idő (Kósa F.); Aranysárkány, Pacsirta (Ranódy L.); Hideg napok, Staféta (Kovács A.); stb.
-
Az új gazdasági mechanizmus megvalósulatlan ígéretei, a ’68-as csehszlovákiai bevonulás kataklizmája egy új, másfajta érzékenységet, világlátást eredményezett a magyar filmben. A hatvanas-hetvenes évek fordulója ha nem is markáns generációváltást, de sok elemében a friss szemléletű alkotók megjelenését eredményezte. Az akkor induló fiatal generáció, az alkotóereje teljében lévő középgeneráció és a már befutott (még fiatalnak számító Máriássy- osztály (Kardos F., Gábor P., Kézdi-Kovács Zs., Szabó I., Elek J., Kósa F., Gyöngyössy I., stb.) rendezői világszemléletéhez késpest gyökeresen újat, szembenállót próbáltak kifejezni (Sándor P., Zolnay P., Maár Gy., Lányi A., Dárday I., Bódy G., Magyar G., Mészáros M., Böszörményi G., Simó S.). A groteszk látásmód (cseh hagyományokra utalva) párosult az éles társadalombíráló attitűddel, (Bohóc a falon, Ismeri a szandi mandit?, Madárkák, A sípoló macskakő, versus Szemüvegesek, A legszebb férfikor, Prés, Fotográfia, stb.).
A kurzus témái
A rendelkezésre álló hét alkalommal a magyar pedagógus filmek közül földolgozzuk a következőket: A tanítónő, Becsület és dicsőség, Tanár úr kérem, Aranysárkány, Ballagás, Moszkva tér, Kis utazás.
-
Későbbiekben szóba jöhetnek még a következők: a Hannibál tanár úr, az Ámbár tanár úr, a Szamárköhögés, a Nyócker, a Túsztörténet, a Megáll az idő, az Előre, a Te országod, A sípoló macskakő, az Álombrigád, a Kis Valentino, a Petőfi ’73, a Gyermekbetegségek, a Staféta, a Torzók, a Légy jó mindhalálig!, a Pókfoci, az Esti Kornél, a Nem vagyok a barátod.
-
Alternativaként tárgyalhatjuk a fontosabb gyermek- és ifjúsági filmek közül a Csutak és szürke ló, a Keménykalap és krumpliorr, a Szegény Dzsoni és Árnika, a Varázsló, az Égigérő fű, a Hahó Öcsi!, a Hahó, a tenger!, A szeleburdi család című filmeket.
-
Nem lesz módunk részletesen kitérni azon kiváló „pedagógiai” témájú külföldi filmekre (Ha, Négyszáz csapás, Hullám, Magatartásból elégtelen, A hosszútávfutó magányossága, Kóla, puska, sültkrumpli, Rossz nevelés, Vad gyerek, Elefántember, Radírfej, Okostojás, Ne bántsátok a feketerigót, Ben X, A nap vége, Milliók, Biciklitolvajok, Fél Nelson, Libanoni keringő, Fekete Péter, Bádogdob, Kaspor Hanser, Rémkirály, Josef Kilián, Amerikai história X, Veronika kettős élete, Hurrá nyaralunk, A Papa szolgálati útra ment, Emlékszel Dolly Bellre?, A menyország gyermekei, Zazie a melóban, Pacsirták cérnaszálon, Anna, Diploma előtt, A fal, Végtelen történet, Szerelmem Hiroshima, stb.), melyek sokszor áttételesen, sokszor direkten hatottak a hetvenes évek magyar dokumentum-játék és szociológiai filmjeire.
A földolgozás szempontjai
-
A társadalmi lét és az ezt tükröző közgondolkodás "sematikus" alapegységeinek vizsgálata (pl. gazdasági-termelési egységek; hogyan él a köztudatban, és milyen valójában egy gyár, hivatal, tsz. stb.).
-
Ideológiák és az ezeket hordozó szervezeti formák mozgása (hogyan hatottak az elmúlt 25 év változásai az egyes rétegek és egyének gondolkodására, hétköznapi viszonylataira, vagy aktuális események reakció-felmérései stb.).
-
Területi egységek felmérése (mivel a mozinézők előtt az ország nagy része ismeretlen. Azt a képet, amit a “kisvárosról”, a “magyar faluról” kap, néha idejétmúlt reflexiók, elkoptatott extremitások, esetlegesség és az előzetes elképzeléseken alapuló “esztétikum” keresése jellemzi. Ez a kép a legjobb esetben is csak töredékesnek nevezhető.)
Az itt vázolt kutatási területek nem válnak el egymástól mereven, szempontjaik változhatnak a foIyamatos munka kívánalmai, új felismerései szerint, tehát ebben a formában csak kiindulópontul szolgálnak.
Követelmények
Aktiv részvétel a foglalkozásokon
Egy választott film rövid bemutatása és az elemzés vezetése
Egy filmelemzés és vita „forgatókönyvének” elkészítése
A téma tanulmányozásához ajánlott irodalom:
Balogh Gyöngyi-Gyürey Vera-Honffy Pál: A magyar játékfilmfilm története a kezdetektől 1990-ig. Budapest: Műszaki, 2004.
Papp János ed A tanári pálya. (Pallas Debrecina 4). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó 2004
Rejtőzködő történelem – 50 év 100 dokumentumfilmje – Budapest: MADE, 2003.