Kelemen László professzor, mint az egyetem Neveléstudományi és Pszichológiai Tanszékének vezetője, illetve a tanárképzés korszerűsítésének támogatója jelentős, nemzetközi hírnevű alakja a magyar neveléstudománynak és pszichológiának is.
Kelemen László 1919-ben született Kiskunfélegyházán, s itt végezte polgári iskolai tanulmányait. Tanítói végzettséget 1938-ban szerzett. 1938-42 között Szegeden végezte el a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola magyar- történelem- német szakát. 1942-43 között a Tanárjelöltek Apponyi Kollégiumának hallgatója, Szegeden pedagógia- pszichológia szakon szerezte meg a tanítóképző intézeti tanári oklevelet. 1947-ben egyetemi doktori címet kapott a Szegedi Egyetemen, majd kandidátusi fokozatot szerzett 1958-ban. A pszichológiai tudományok doktora címet 1964-ben kapta meg.
1966-1982 között egyetemi tanárként dolgozott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1966-70 között a Neveléstudományi Tanszék, majd 1970-82 között a Pszichológiai Tanszék tanszékvezetőjeként. Sőt, 1974-77 között őt választották tanárképzési rektorhelyettesnek is.
Kelemen László debreceni professzorsága idején meglehetősen sokrétű szakmai és közéleti munkát végzett. Kelemen László, mint a Neveléstudományi Tanszék vezetője és tanárképzési rektorhelyettes fontosnak tartotta a tanárképzés korszerűsítését: fő törekvése az volt, hogy a gyakorlatra minél jobban felkészített pedagógusok kerüljenek ki az egyetemről.
A neveléstudomány fejlesztése mellett elsősorban a pszichológia ügye érdekelte. Döntően neki köszönhető, hogy 1970-ben meg is alakult a Pszichológia Tanszék és 1974-ben már a pszichológia szakos képzés is elindult. Pszichológusként elsősorban a gondolkodás fejlődése foglalkoztatta. Nézete szerint a tanulók gondolkodása tervszerűen és igen sikeresen fejleszthető rendszeres gyakorlás útján.
Mindent figyelembe véve, Kelemen László meghatározó alakja, mind a neveléstudománynak, mind a pszichológiának. Gondolatai máig ható értékkel bírnak.