A természettudományos nevelés didaktikai problémái 6

Revákné Dr. Markóczi Ibolya

DE TTK, Biológia és Környezettan Szakmódszertani Részleg

A kurzus célja a természettudományos nevelés didaktikájának történeti elemzése révén annak bemutatása, milyen fő szakmai, pedagógiai és pszichológiai paradigmák mentén jutottunk el a ma természettudományos oktatásához. A kurzus célja egy olyan általános szemlélet kialakítása, mely révén a jelöltek képessé válnak a természettudományok didaktikáját egységben látni és kezelni. A természettudományok tanításának didaktikai kérdésein keresztül rávilágítani arra, milyen más tantárgyak tanulásához illetve a társadalmi-gazdasági életben történő eligazodáshoz szükséges transzferálható képességek, készségek és jártasságok alakíthatók ki a természettudományok tanulásának folyamatában.

Tematika:

  1. A természettudományos oktatás története.

  2. Pedagógia paradigmák és azok hatása a természettudományok didaktikájára.

  3. Az egyes természettudományos tantárgyak didaktikájának összehasonlítása.

  4. A természettudományos nevelés kutatásának fő területei, a kutatás módszerei és azok eredményei.

  5. Képességfejlesztés a természettudományos órákon és azok hozadéka más tantárgyakban és a társadalomban.

  6. Az STS (Science Technology Society) elmélete a természettudományos oktatásban.

Ajánlott szakirodalom:

  • Abruscato, J. (1981): Teaching children science. Prentice Hall, Englewood Cliffs, N.J.
  • Beaton, A. E., Martin, M. O., Mullis, I. V. S., Gonzalez, E. J., Smith, T. A., and Kelly, D. L. (1996a): Science Achievement in the Middle School Years: IEA’s Third International Mathematics and Science Study. Center for the Study of Testing, Evaluation, and Educational Policy, Boston College, Boston.
  • Békefi Irén (2005): A biológia tanításának története a tudomány fejlődésének tükrében. A biológia tanítása, 5. sz. 16-23.
  • Bybee, R. W. (1987): Science Education and the Science-Technology-Society (STS) Theme. Science and Education, 71. 5. sz. 667–683.
  • Comber, L. C. és Keeves, J., P. (1973): Science Education in Nineteen Countries. International Studies in Evaluation I. Almqvist & Wiksell, Stockholm.
  • Chrappán Magdolna (1998): A diszciplináris tárgyaktól az integrált tárgyakig. Új Pedagógiai Szemle, 48. 12. sz. 59–74.
  • Detterman, D.,K. (1993): The Case for Prosecution: Transfer as an Epiphenomenon. In: Detterman, D. K. és Sternberg, R. J. (szerk.): Transfer on Trial: Intelligence, Cognition, and Instruction. Ablex Publishing Corporation, Norwood, New Jersey. 1–25.
  • Kardos Margit (szerk.) (1985): A természettudományos tantárgyak nemzetközi összehasonlító vizsgálata. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest
  • Korom Erzsébet (2002): Az iskolai tudás és a hétköznapi tapasztalat ellentmondásai: természettudományos tévképzetek. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai tudás. 2. kiadás. Osiris Kiadó, Budapest. 149–176.
  • Michel Rocard, Peter Csermely, Doris Jorde, Dieter Lenzen, Harriet Walbert, Henriksson, Valerie Hemmo (2010): Természettudományos nevelés ma: megújult pedagógia Európa jövőjéért, Iskolakultúra, 12. sz. 13-31.
  • Molnár Gyöngyvér (2001): Az életszerű feladathelyzetekben történő problémamegoldás vizsgálata. Magyar Pedagógia, 101. 3. sz. 347–373.
  • Nahalka István (1997a-b-c): Konstruktivista pedagógia – egy új paradigma a láthatáron I-III. Iskolakultúra, 2-3-4. sz.
  • Nagy Lászlóné (2010): A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inquirybasedlearning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 12. sz. 31-52.
  • OECD (2006b): Science Competencies for Tomorrow’s World Volume 1: Analysis. OECD Publications, Paris.
  • Oberlander F.- Revákné Markóczi Ibolya- Schneider I. K. - Tóth Zoltán (megjelenés alatt): Tegyük érdekesebbé a természettudományok tanulását az iskolában. Instrukciók, kísérletek, munkalapok a víz témakörében az általános iskola alsó tagozata számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
  • Revák-Markóczi, I., Tóth-Kosztin, B., Tóth, Z., Dobó-Tarai, É., Schneider, I. K., Oberländer, F. (2008): Effects of applying the Rostock model on metacognitive development of pupils. Journal of Science Education, Vol. 9, No. 2, 94-99.
  • Revákné Markóczi Ibolya (2010): A 9-10 éves tanulók természettudományos problémamegoldó stratégiájának vizsgálata. Magyar Pedagógia, 2010. 1. sz. 53-71.
  • Schneider, I.K., Oberländer, F., Tóth, Z., Dobó-Tarai, É., Revák-Markóczi, I. (2008): Scientific learning in primary school education: a model study on children’s concepts of physical material, Practice and Theory in Systems of Education, Vol. 3, No. 2, 51-60.
  • Tóth, Z., Revák-Markóczi, I., Schneider, I.K., Oberländer, F., Dobó-Tarai, É. , (2008): Effect of instruction on 1st graders' thinking patterns regarding the description of water with every day and scientific concepts. Practice and Theory in Systems of Education, Vol. 3, No. 1 45-54.
  • Veres Gábor (2003): Természettudományos nevelés és társadalom – Az STS irányzat alkalmazásának néhány elvi és gyakorlati vonatkozása. In: Testvéri tantárgyak CD. KÁOKSZI, Budapest.
Legutóbbi frissítés: 2023. 03. 26. 19:56