Közoktatási kutatások

1.A közoktatási rendszer irányítása, irányítási változások

  • Halász G. (2014) Eredményes tanulás, kurrikulum, oktatáspolitika. In.: Benedek András & Golnhofer Erzsébet (szerk.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből–2013: Tanulás és környezete. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság: 79-104.
  •  László V. Cs. (2021) Változó köznevelési igazgatás JURA, 2021/1., 127-140.
  • Györgyi Z. (2019) Célok és következmények. A tanügyirányításunk átalakulása. Educatio 2019/2. 211–227.
  • Viennet, R, and Pont B. (2017) Education policy implementation: A literature review and proposed framework. OECD.

2.Fejlesztés, innováció és változások a közoktatásban

  • Fullan, M. (2008) Változás és változtatás. I-III. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • Hopkins, M. (2011) Minden iskola kiváló iskola. A rendszervezetés lehetőségeinek kiaknázása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • Kovács E.-Mayer J. (2015) Egész nap az iskolában. Egy fejlesztés anatómiája. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • Hornyák, Á., Bacskai, K., Pusztai, G.(2019) Az újító pedagógusok hatása az Észak-Magyarország és Észak-Alföld régió négy megyéjének középfokú oktatási intézményeiben. Magyar Pedagógia. 121 (3), 237-257,
  • Fuad, D. R. S. M., Musa, K., & Hashim, Z. (2022) Innovation culture in education: A systematic review of the literature. Management in Education, 36(3), 135-149. https://doi.org/10.1177/0892020620959760

3. Az iskolázottság, továbbhaladás és iskolaszerkezet kérdései

  • Fehérvári, A. (2015) Lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás trendjei. Neveléstudomány| Oktatás–Kutatás–Innováció 3, no. 3 (2015): 31-47.
  • Imre A. (2015) Az általános iskola: tanítási idő, szerkezet és változás. Új Pedagógiai Szemle 65, 5-6: 17-28.
  • Silke L. S. (2015) The International Standard Classification of Education 2011. In Class and Stratification Analysis. 365-379.
  • Török B. (2015) Változások az óvodarendszerben. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • De Witte, K., Cabus, S., Thyssen, G., Groot, W., & van Den Brink, H. M. (2013) A critical review of the literature on school dropout. Educational Research Review, 10, 13-28.

4. Az iskolai eredményesség és összetevői

  • OECD (2005) Schoolfactors related to Quality and Equity. Results from PISA 2000.
  • Széll, K. (2018) Az iskolai légkör és eredményesség: fókuszban a reziliens és a veszélyeztetett iskolák. Belvedere Meridionale. Szeged.
  • Szemerszki M. (szerk.) Eredményesség az oktatásban. Dimenziók és megközelítések. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
  • Reynolds, D., Sammons, P., De Fraine, B., Van Damme, J., Townsend, T., Teddlie, C., & Stringfield, S. (2014) Educational effectiveness research (EER): a state-of-the-art review. School Effectiveness and School Improvement, 25(2), 197–230. https://doi.org/10.1080/09243453.2014.885450

5. A tanulói eredményesség és meghatározó tényezői

  • Csapó B. (2004) Tudás és iskola. Műszaki Kiadó.
  • Pusztai G. (2009) A társadalmi tőke és az iskola. Új Mandátum Kiadó
  • OECD (2006) Schooling for Tomorrow. Personalising Education.
  • Széll, K. (2015) Iskolai eredményesség a hátrányos helyzet tükrében. Educatio, 24(1), 140-147.
  • PISA 2022. Összefoglaló jelentés. (2023) Oktatási Hivatal. PISA2022.pdf
  • Darling-Hammond, L. (2000) Teacher quality and student achievement. Education policy analysis archives, 8, 1-1.

6.Tartalmi változások a közoktatásban

  • Demeter K. (szerk.) (2006) Kompetencia: kihívások és értelmezések. Országos Közoktatási Intézet.
  • Vass V. – Perjés I. (2009) A tartalmi szabályozás meghatározó elemei, a tantervi paradigmák komparatisztikája. in: Iskolakultúra, 12. 81-100
  • Kerber Z. (szerk.) (2010) Sokarcú implementáció. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • Ütőné Visi J. (szerk.) (2015) A Magyar Képesítési Keretrendszer és a validáció a köznevelés szemszögéből. Oktatási Hivatal
  • Bánkuti Zs. – Lukács J. (szerk.) (2015) Tanterv, tankönyv, vizsga. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • Halász G. and Alain M. (2011) Key Competences in Europe: interpretation, policy formulation and implementation. European Journal of Education, Vol. 46, No. 3,

7.A pedagógus szakma és szakmai fejlődés

  • Kopp, E. (2020) A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása az oktatási rendszer szintjén. Neveléstudomány| Oktatás–Kutatás–Innováció 8, no. 1: 62-82.
  • OECD (2007) A tanárok számítanak. A hatékony pedagógusok pályára vonzása, fejlesztése és a pályán való megtartása. (OECD Teachers Matter 2005. fordítása) Országos Közoktatási Intézet
  • OECD (2019), TALIS 2018 Results (Volume I): Teachers and School Leaders as Lifelong Learners, TALIS, OECD Publishing, Paris.
  •  Falus I. (2011) A pedagógus pályára bocsátás feltételeire, a sztenderdekre vonatkozó nemzetközi tapasztalatok elemzése. In: Falus, Iván (szerk.) Tanári pályaalkalmasság - kompetenciák - sztenderdek : Nemzetközi kitekintés. Eger, Magyarország : Eszterházy Károly Főiskola (EKF) (2011) 324 p. pp. 5-23.
  • Bacskai K. (2015) Iskolák a társadalom peremén. Alacsony státuszú diákokat tanító eredményes tanárok. Belvedere.

8.Szelekciós mechanizmusok az általános iskolai oktatásban

  • Csapó, B.,  Molnár Gy., and Kinyó L.  (2009) A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében. Iskolakultúra 19, no. 3-4 : 3-13.
  • Kertesi G. (2010) Iskolázatlan szülők gyermekei és roma fiatalok a középiskolában. in: Kolosi Tamás-Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport 2010. TÁRKI, 2010
  • Fehérvári A. - Tomasz G. (szerk.) (2015) Kudarcok és megoldások. Iskolai hátrányok, lemorzsolódás, problémakezelés. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • Varga A. (2015) Esélyegyenlőség és inklúzió az iskolában. in: Varga A. (szerk.) (2015) A nevelésszociológia alapjai. PTE BTK Neveléstudományi Intézet

9. Az egyenlőtlenségek és kezelési lehetőségük, reziliencia

  • Tímea, C. (2012) Reziliens életutak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier. Szociológiai szemle 22, 2 : 85-110.CHERD-Hungary. Debrecen.
  • Rapos N. (szerk.) (2010) Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • Szemerszki M. (szerk.) (2016) Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
  • OECD (2012) Equity and Quality in Education. Supporting disadvantaged students and schools

10.Nemzetközi folyamatok, nemzetközi szervezetek

  • Ursin, J. (2015) A nemzetközi összehasonlító mérés-mint politikai eszköz. Educatio 24, no. 2 (2015): 64-70.
  • Halász, G. (2022) Az OECD hatása az oktatás globális és magyarországi fejlődésére." Educatio 30, no. 4: 608-624.
  • Széll K. (szerk.) (2016) Az Európai Unió az oktatásról – stratégiai irányok és értelmezések. Körkép az oktatásról. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • Zapp, M. (2021) The authority of science and the legitimacy of international organisations: OECD, UNESCO and World Bank in global education governance."Compare: A Journal of Comparative and International Education 51, 7: 1022-1041.
Legutóbbi frissítés: 2025. 02. 27. 12:50