Pedagógia és oktatástörténet

1. A történetiség szempontja a pedagógiai kutatásokban és a neveléstörténet-írásban

  • Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és történelem elbeszélése. Budapest, Napvilág Kiadó, 2000.
  • Gyáni Gábor: Az elveszthető múlt. A tapasztalat mint emlékezet és történelem. Budapest, Nyitott Könyvműhely.
  • Kéri Katalin: Bevezetés a neveléstörténeti kutatásokba. . Budapest, Műszaki Könyvkiadó
  • Kriston Pál: A történetírás története. . Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó
  • Németh András: The Historical Educational Research in Hungary. His History and Actual Position.: Die historische Pädagogik in Ungarn. Geschichte und heutiger Stand. ESPACIO TIEMPO Y EDUCACIÓN 3:(1) 85-110. (2016)
  • Németh András: A történeti antropológiai megközelítés napjaink neveléstudományában. In: Fizel Natasa, Nóbik Attila (szerk.) Ünnepi tanulmányok a 60 éves Pukánszky Béla tiszteletére. Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2014. 171-188.
  • Szabolcs Éva (1992): Neveléstörténet és pedagógia. Magyar Pedagógia, 1992. 3. sz. 215-221.

2. Az állami (uralkodói) oktatáspolitika kezdetei és az oktatási rendszer kiépülése, az oktatáspolitikai irányítás kiteljesülése (az oktatástörténet fordulatai a 19. század közepétől a 20. század közepéig)

  • Sasfi Csaba: Gimnazisták és társadalom Magyarországon a 19. század első felében. Társadalomtörténeti monográfiák 4. Budapest, Korall, 2013, 21-178.
  • Ugrai János: A központosítás és a modernizáció ellentmondásai. A bécsi állami (uralkodói) oktatáspolitika megszületése a 18. század második felében. Oktatás és társadalom 18. Budapest, Új Mandátum, 2014.
  • Mann Miklós: Kultúrpolitikusok a dualizmus korában. Budapest, OPKM, 1993.
  • Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között. Budapest, OPKM, 1997.
  • Nagy Péter Tibor: Járszalag és aréna. Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2000. 5-114.

3. A felekezetek és az oktatás: a felekezetek oktatási politikája a 18–20. században, a felekezeti oktatás szabályozása

  • Barcza József: Az egyház iskolaügye. In Bartha Tibor – Makkai László (szerk.): Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből 1867–1978. Studia et Acta Ecclesiastica V. Budapest, A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1983, 116–127.
  • Hörcsik Richárd: Református iskola és nevelés. In Bartha Tibor – Makkai László (szerk.): Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből 1867–1978. Studia et Acta Ecclesiastica V. Budapest, A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1983, 299–311.
  • Karády Viktor: Szekularizáció, szegregáció, asszimiláció : felekezetek a magyar elemi iskolai piacon (1867-1946). Világosság 43. évf. 8/9. sz. (2002), 61–83.
  • Ladányi Sándor (2002): A magyar református egyházi oktatás- és művelődéspolitikájának alakulása a XX. században. In Ablonczy Balázs – ifj. Bertényi Iván – Hatos Pál – Kiss Réka (szerk.): Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa László tiszteletére. Budapest, BIP, 249–257.
  • Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Budapest, Szent István Társulat, 2000.
  • Mészáros István: Kimaradt tananyag… Diktatúra és az egyház I-III. Budapest, Márton Áron Kiadó, 1993.
  • Nagy Péter Tibor: Járszalag és aréna. Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2000.
  • Rébay Magdolna: Az autonómia határai(n): Református kontra állami oktatáspolitika az 1920-as években. Iskolakultúra XX. évf. 3. szám, 2010, 76–86
  • Szabó Csaba, Szigeti László (szerk.): Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon. Budapest, Új Ember, 2008.

4. A oktatásban való részvétel társadalmi meghatározottsága és az anyanyelvi oktatás lehetőségei a 18-20. században

  • Föglein Gizella: A nemzetiségi oktatás jogi szabályozása Magyarországon 1945-1956. Levéltári Szemle, 1990/4. 13-28.
  • Karády Viktor: Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon, 1867–1945. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, Replika Kör, 1997.
  • Kéri Katalin: Az 1879:XVII. törvénycikktől a „Lex Apponyi”-ig. 1997
  • Korall 2001. 3–4., Iskola: intézmény – esély – érvényesülés c. tematikus szám
  • Korall 2014. 56., Iskola, nemzetépítés, társadalmi mobilitás c. tematikus szám
  • Kovács I. Gábor: Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok. Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok. Budapest, L’Harmattan, 2011.
  • Nagy Péter Tibor: Nemzetiség és oktatás a dualizmuskori Magyarországon. Educatio (1993) 2. évf. 1. sz., 253–269.
  • Sasfi Csaba: Gimnazisták és társadalom Magyarországon a 19. század első felében. Budapest, Korall, 2013.
  • Somogyvári Lajos: Származási kategóriák és lemorzsolódás a középiskolában (1953–1962). Neveléstudomány 3. évf. (2015) 3. szám, 56–68.

5. A magyar tanítóképzés reformjait meghatározó szempontok, a tanítói szakma rekrutációjának jellemzői és a néptanítói pálya professzionalizációjának története 1867 és 1975 között

  • Baska Gabriella: Iskola, gyermek és tanítói ideál a 19. és 20. század fordulóján. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011
  • Kelemen Elemér: Múlt, jelen, jövő a tanítóképzésben. In: Uő: A tanító a történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19–20. századi történetéből. (Iskolakultúra Könyvek 32.) Iskolakultúra, Pécs, 2007, 33–43.
  • Kékes Szabó Mihály: A tanítóképzés kritikus pontja a dualizmus időszakában. Iskolakultúra 2003/3. sz., 17-24.
  • Kovács Krisztina: A néptanítói szakmásodás alakulása két dualizmus kori neveléstan-könyv tanítóképének elemzése tükrében. Magyar Paedagogia 2011/4. sz., 289-311.
  • Németh András: A magyar tanítóképzés története 1775–1975. Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, Zsámbék, 1990
  • Pethő László: A tanítók és a társadalom. Educatio Kiadó, Budapest, 1991

6. Egy gyakorlatias iskolatípus tanítói (tanári) feladataira felkészítő, modern pedagógiai tartalmakat hordozó képzés 1873 és 1948 között: a polgári iskolai pedagógusképzés fejlődésének hazai útja

  • Karády Viktor – Valter Csilla: Egy országos vonzáskörű szegedi főiskola. A polgári iskolai tanárképző diplomásai (1928-1950). Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990
  • Kiss Róbert Károly - Vajda Tamás (szerk.): Az Állami Polgári Tanárképző Főiskola története (1928–1947). Belvedere Meridionale, Szeged, 2010
  • Nagy Péter Tibor: A polgári iskolai tanítóképzés 19. századi történetéhez. Iskolakultúra 2004/ 6-7. sz., 171-178.
  • Pornói Imre: A magyar tanárképzés vázlatos áttekintése, különös tekintettel a polgári iskolai tanárképzésünkre. In: Venter György (szerk.): Egyféle elképzelés a pedagógusképzésről. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, 1991, 21-32.
  • Tóth Gábor: A polgári iskolai és a tanítóképző intézeti tanárképzés helye a magyar közoktatás történetében. Pedagógusképzés 1996/1-2. sz., 70-82.
  • 7. A tudósképzés és a pedagógiai pályára való felkészítés dualizmusának problémái a hazai középiskolai tanárképzésben 1870 és 1950 között, a tanárképző intézetek és a gyakorlógimnáziumok szerepe a szakmai szocializációban
  • Biró Zsuzsanna Hanna – Nagy Péter Tibor: Bölcsészek és tanárok a 19-20. században. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2012
  • Brezsnyánszky László (szerk.): Gyakorlógimnázium a Simonyi úton. A Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziuma 1936-1949. Debreceni Egyetem Neveléstudományi Intézet, Debrecen, 2009
  • Ladányi Andor: A középiskolai tanárképzés története. Új Mandátum, Budapest, 2008
  • Németh András: A magyar középiskolai tanárképzés és szakmai professzió kialakulása a 18-20. században. Educatio 2009/3. sz., 279-290.
  • Pukánszky Béla: A középiskolai tanárképzés 1924-es reformja Magyarországon. Pedagógiai Szemle 1989/11. sz., 1045-1055.
  • Rakaczkiné Tóth Katalin: A szervezett tanárképzés kialakulása a budapesti tudományegyetemen. Mozaikok a középiskolai tanárképzés történetéből. Magyar Pedagógia 1996/2. sz., 157-168.

8. A magyar felsőoktatás változásai a két világháború között: Klebelsberg kontra Hóman

  • Ladányi Andor: A gazdasági válságtól a háborúig (A magyar felsőoktatás az 1930-as években). Argumentum Kiadó, [Budapest], 2002.
  • Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás a 20. században. Akadémiai Kiadó, [Budapest], [2000].
  • Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Argumentum Kiadó, Budapest, 2000.
  • Kardos József (szerk.): A magyar felsőoktatás évszázadai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
  • Mudrák József: A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története (1914-1949). Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2012. 136-163.pp.

9. Oktatói előmenetel – Az egyetemi magántanári intézmény célja, funkcióváltozásai és a habilitációs eljárás jellemzői a hazai egyetemeken 1848 és 1952 között.

  • Bíró Judit: Magántanárok a pesti tudományegyetemen 1848-1952. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12.) ELTE, Budapest, 1990.
  • Vincze Tamás: Utódjelölt, rivális, alárendelt tanerő vagy megtűrt vendégszereplő: magántanári szerepvariációk a két világháború közötti magyar egyetemeken. In: Jenei Teréz, Margitics Ferenc (szerk.): Generációk és nézőpontok. Nyíregyháza: Élmény '94 Bt., 2011. pp. 97-113.
  • Mudrák József: A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története (1914-1949). Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2012. 8-11. és 124-127.pp.
  • Mudrák József: Magántanárok a Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1917-1949. In: Kun András – Szeszák Eleonóra – Bálint Ágnes (szerk.): Könyv és könyvtár XXVIII. Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Debrecen, 2006. 269-272.pp. + mellékletek.

10. Hallgatók az egyetemeken (1914-1950): szociálpolitika, hátrányos helyzetűek és az "egyetemi nőkérdés”, informális egyetemi nevelés.

  • Király Sándor: A m. kir. Tisza István Tudományegyetem hallgatóságának viszonyai és a diáksegélyezés fejlődése a kezdetektől 1945-ig. In: Hollósi Gábor (szerk.): Közlemények a Debreceni Tudományegyetem történetéből I. Debrecen, 2005. 27-42.pp.
  • Ladányi Andor: Két évforduló. A nők felsőfokú tanulmányainak száz éve. Educatio, 1996/3. 375-383.pp.
  • Bobula Ida: Az egyetemi nőkérdés Magyarországon. Napkelet, 1928. 581-595.pp.
  • Czeke Marianne – Ritoók Emma: Nők az egyetemen. Napkelet, 1925. 496-504.pp.
  • Kornis Gyula: Nők az egyetemen. Napkelet, 1925. 60-71., 149-184.pp.
  • Magyaryné Techert Margit: A diplomás nők helyzete Magyarországon. Magyar Szemle, 1938/5. 43-51.pp.
  • Király Sándor: A m. kir. Tisza István Tudományegyetem hallgatóságának viszonyai és a diáksegélyezés fejlődése a kezdetektől 1945-ig. In: Hollósi Gábor (szerk.): Közlemények a Debreceni Tudományegyetem történetéből I. Debrecen, 2005. 27-42.pp.
  • Király Sándor: A Mensa Academicához kötődő alaptványok története. In: Hollósi Gábor (szerk.): Közlemények a Debreceni Tudományegyetem történetéből IV. DE BTK Történelem és Néprajzi Doktori Iskola, [Debrecen], 2006. 63-76.pp.
  • Király Sándor: Egyetemi hallgatók és szociális problémák Magyarországon a két világháború között (Szülői levelek, hallgatói kérelmek Debrecenben). In: Ujváry Gábor (főszerk.): Lymbus – Magyarságtudományi forrásközlemények 2009. 259-271.pp.
  • Király Sándor: Tanulmányaikat megszakítani kényszerülő hallgatók hazánk egyetemein az 1930-as évek derekán. Gerundium – Egyetemtörténeti Közlemények 2012/1-2. 92-107.pp.
  • Nagyné Szegvári Katalin–Ladányi Andor: Nők az egyetemeken. Budapest, 1976.
  • Tóth Ágnes: A debreceni Tisza István Tudományegyetem alapítványai a két világháború között. In: Radics Kálmán (szerk.): A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. Debrecen, 2001. 299-358.pp.
  • Kerepeszki Róbert: Ifjúsági egyesületek a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a két világháború között. In: Hollósi Gábor (szerk.): Közlemények a Debreceni Tudományegyetem történetéből IV. DE BTK Történelem és Néprajzi Doktori Iskola, [Debrecen], 2006. 51-62.pp.
Legutóbbi frissítés: 2023. 03. 26. 19:56