Kutatások a vizuális nevelés területén, kommunikációs kontextusban 15

Dr. Vitéz Ferenc

Debreceni Református Hittudományi Egyetem

Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézet

A kurzus leírása

A vizualitás neveléstudományokban betöltött szerepéről szóló tudományos diskurzusok áttekintésében a vizuális nevelés paradigmatikus átalakulását értelmezzük a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján. A kurzus frissen reagál arra a felismerésre, hogy fontossá vált a szaktudományos publikációk kutatása: a vizualitás jelenség- és funkcióértelmezései iránymutatók lehetnek a szakpedagógia elméleti (a vizuális nevelés tantárgy-pedagógiája) és gyakorlati (a vizuális nevelés módszertana) megközelítéseihez is.

A kurzus célja

Mivel a vizuális aktivitás leírható a speciális kompetenciák egyik területeként, ezért azt az utóbbi két évtizedben egyre markánsabban jelentkező tendenciát vizsgáljuk: hogyan képesek a különböző, vizuális kommunikációs értelmezéseket követő nevelési modellek integrálni a személyiség komponensrendszerébe a vizuális kommunikáció által meghatározott viszonyrendszereket (kommunikációs szándékokat). Mindez túlmutat a vizuális (és művészeti) nevelés témakörén, szorosan kapcsolódik a médiaismeret tartalmi és szemléleti megújításához is.

A teljesítés és számonkérés módja

Egy idegen és egy magyar nyelvű szakirodalom bemutatása; illetve egy elméleti modell és gyakorlati vonatkozásainak rövid (10–15 ezer karakteres) értelmezése.

A kurzus tematikája

Hogyan alakította át a vizuális kultúratudomány a művészettörténeti és esztétikai szemléletet képtudományi orientációvá?

  1. Mit jelent az 1970-es évektől jellemző szemiotikai értelmezés, a vizuális szemiotika alapjainak kidolgozása?

  2. Milyen kapcsolatban áll egymással a közérthetőség és művészeti nevelés? Milyen alapokon gondolták újra a vizuális nevelés szerepét az 1980-as években?

  3. Milyen szemléleti megújulást eredményezett a szimbólumok és képi reprezentációk újraértelmezése, a képek kommunikatív használata?

  4. Hogyan kapcsolódik be a vizuális kultúra – vizuális kommunikáció – vizuális nevelés hármas kérdéskörébe a vizuális szemiotikai elmélet mellett a képretorika és a vizuális antropológia?

  5. Milyen összefüggések tárhatók föl a képantropológia és a képfilozófia révén a kép, a nyelv (szöveg) és a gondolkodás között?

Mit jelent a vizuális nevelés; hogyan alkalmazható az új modellek kidolgozásában az interdiszciplináris jelleg?

  1. A látható kifejezés tanítása; a látható világ szemléltetése?

  2. A látott dolgok értelmezése; a látvány és a kognitív tartalmak közötti kapcsolat felismerése?

  3. Mindaz, amit és ahogyan látunk, függ-e a konceptuális forrásoktól?

  4. A nézés választási aktusjellegénél fogva: e választások elősegítése; esztétikai nevelés?

  5. A több területre ható készségfejlesztés eszköze?

Milyen árnyalatok jelennek meg a vizuális kultúra (vizuális kommunikáció) spektrumában?

  1. A kognitív tudomány és a percepcióelmélet eredményeit alkalmazó megközelítés; a szemiotikai és képretorikai modell; a klasszikus művészettörténeti értékelés, a kulturális és tartalomelemző interpretáció; a feminizmus és pszichoanalízis.

  2. A vizuális vagy az esztétikai nevelés; a vizuális antropológia, reprezentáció, a képi fogalomalkotás kommunikációs szempontrendszere.

  3. Kommunikációelméleti, technológiai, művészképzési és kutatási elméletek, gyakorlatok (vizuális kommunikációelméleti modell; technológia és médiumjelleg).

  4. A képi illokúció: a kép cselekvéskénti értelmezése.

  5. A vizuális médiumok hatása a képi kifejezésre.

Szakirodalom

  • Aumont, Jacques (1994): L’image. Nathan, Paris
  • Bakos Tamás – Bálványos Huba – Preisinger Zsuzsa – Sándor Zsuzsa (2000): A vizuális nevelés pedagógiája a 6-12 éves korosztályban, Vizuális kultúra III. Balassi, Bp.
  • Bálványos Huba – Sánta László (1997; 2000): Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció. Vizuális kultúra I. Balassi, Bp.
  • Bánki Vera – Bálványos Huba (2002): Differenciálás a művészeti nevelésben. Okker, Bp.
  • Belting, Hans (2007): Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok. Kijárat Kiadó, Bp.
  • Berline, David E. (1983): Az esztétikai kommunikáció érzelmi oldala. In: Halász László (szerk.): Művészetpszichológia. Gondolat, Bp., 514–542.
  • In: Blaskó Ágnes – Margitházi Beja (2010, szerk.): Vizuális kommunikáció. Typotex, Bp.
  • Moriarty, Sandra: Vizuális szemiotika. 85–107.
  • Barthes, Roland: A kép retorikája. 109–124.
  • Mitchell, W. J. T.: A képi fordulat. 171–197.
  • Gombrich, Ernst. H. (2010): Képi útmutatások. 199–213.
  • Silverman, Kaja: A képernyő. 285–308.
  • Cadet, Christian et al (1990): Communication par l’image. Nathan, Paris
  • Elkins, James (2000): The Domain of Images. Cornell University Press, Ithaca–London
  • Gervereau, Laurent (1997): Voir, comprendre, analyser les images. Découverte, Paris
  • Gráfik Imre – Voigt Vilmos (1981, szerk.): Kultúra és szemiotika. Akadémiai, Bp.
  • In: Horányi Özséb (2003, szerk.): A sokarcú kép. Typootex, Bp.
  • Goodman, Nelson: Az újraalkotott valóságról és a képek hangjairól. 41–101
  • Walton, Kendall L.: Szimbólumok-e a reprezentációk? 185–203.
  • Searle, John R.: A képi reprezentáció. 206–225.
  • Kjørup, Søren: Képi beszédaktusok. 343–358.
  • Novitz, David: Képek és kommunikatív használatuk. 363–400.
  • Horányi Özséb – Szépe György (2005, szerk.): A jel tudománya. Szemiotika. General Press, Bp.
  • Hornyik Sándor (2011): Idegenek egy bűnös városban. Művészettörténetek és vizuális kultúrák. L’Harmattan, Bp.
  • In: Kárpáti Andrea (1995, szerk.): Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához. Tankönyvkiadó, Bp.
  • Nagy Katalin, S.: A vizualitás mint korunk gyermekbetegsége. 31–36.
  • Miklós Pál: Vázlat egy vizuális szemiotikához. 60–73.
  • Gombrich, Ernst. H.: A látható kép. 74–92.
  • Kovács Júlia, D. (2000, szerk.): Művészeti nevelés. Tankönyvkiadó, Bp.
  • Maquet, Jacques (2003): Az esztétikai tapasztalat. A vizuális művészetek antropológus szemmel. Csokonai, Debrecen
  • Merényi György (2000): Vizuális kultúra – vizuális nevelés. In: Kovács Júlia, D. (szerk.): Művészeti nevelés. Tankönyvkiadó, Bp., 31–137.
  • Mirzoeff, Nicholas (2000): Mi a vizuális kultúra? Ex Symposion. 2000/32–33., 27–32.
  • Mitchell, W. J. T. (1986): Iconology: Image, Text, Ideology. University of Chicago Press, Chicago
  • Mitchell, W. J. T. (2008): Válogatott írásai. JATE Press, Szeged.
  • Nyíri Kristóf (2001): A gondolkodás képelmélete. Világosság. 2001/2–3. 110–120.
  • Rosengren, Karl Erik (2006): Kommunikáció. Typotex, Bp.
  • Schuster, Martin (2005): Művészetlélektan. Képi kommunikáció – Kreativitás – Esztétika. Panem, Bp.
  • Strohner József (2005): Társadalmi szerepek a vizuális kommunikáció folyamataiban és a vizuális nevelés. Magyar Pedagógia, 105. évf. 3. szám 283–305.
  • Strohner József (2006): A vizuális nevelésről. Iskolakultúra, 2006/6. 51–69.
  • Strohner József (2009): Vizuális nevelés: kép, kreativitás, motiváció. Új Pedagógiai Szemle, 2009/5., 7–18.
  • Szávai István (2001): Vizuális kultúra tantárgyunk és környéke. Új Pedagógiai Szemle 2001/november, 26–39.
  • Thiébaut, Mitchel (1999–2000): Du texte a l’image, lesd métamorphoses d’une fable: „La Cigale et la fourmi”, de La Fontaine. L’École desd Lettres des colleges (Paris) /14–15., 27–58.
  • Vitéz Ferenc (2011b.): A tükör hatalma I–II. KFRTKF, Debrecen
  • Waldenfels, Bernhard (2004): Az idegenség etnográfiai ábrázolásának paradoxonjai. In: Biczó Gábor (szerk.): Az Idegen. Csokonai, Debrecen, 91–116.
  • Zrinyifalvi Gábor (2002): Ez pipa. Magritte képétől Foucault értelmezéséig – és vissza. Kijárat Kiadó, Bp.
  • Zsélyi Ferenc (2006): A reprezentáció és a megértés szemiotikai modelljei. In: Balázs Géza – H. Varga Gyula (szerk.): Társadalom és jelek. Társadalomkutatók a szemiotikai perspektívákról. Semiotica Agriensis 2–3. Magyar Szemiotikai Társaság, Bp, Líceum Kiadó, Eger. 24–39.

 

Legutóbbi frissítés: 2023. 03. 26. 19:56